Artwork

内容由G7提供。所有播客内容(包括剧集、图形和播客描述)均由 G7 或其播客平台合作伙伴直接上传和提供。如果您认为有人在未经您许可的情况下使用您的受版权保护的作品,您可以按照此处概述的流程进行操作https://zh.player.fm/legal
Player FM -播客应用
使用Player FM应用程序离线!

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

 
分享
 

Manage episode 282427555 series 2432061
内容由G7提供。所有播客内容(包括剧集、图形和播客描述)均由 G7 或其播客平台合作伙伴直接上传和提供。如果您认为有人在未经您许可的情况下使用您的受版权保护的作品,您可以按照此处概述的流程进行操作https://zh.player.fm/legal
https://g7.hu/uploads/2021/01/k_horvath_sb-szerkesztve.mp3

A mentális betegségek elterjedését, a kiégést, a depressziót, a figyelemzavart Byung-Chul Han a munkahely, a munkaidő, a munka jellegének az elmúlt évtizedekben tapasztalt megváltozására vezeti vissza – mondta K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szerzője a dél-koreai-német Byung-Chul Han, akinek két könyve is megjelent az elmúlt években. A filozófus ezekben arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy mi mozgatja a modern kapitalizmusban az egyént, tehát mi az, ami ebben a rendszerben az embereket a munka elvégzésére ösztönzi. K. Horváth Zsolt Han A kiégés társadalma című könyvéről az Új Egyenlőségre írt recenzióját ide kattintva lehet elolvasni.

A reklámokban és a marketingben is nagyon fontosak azok a mozzanatok, amikor elmondják, hogy a legújabb VW-terepjáró kulcsának megszerzéséhez tulajdonképpen csak ki kell nyújtanod a kezedet. Persze mindenki tudja, hogy ez nem így van, de az ingerek folyamatos bombázása kialakítja azt az illúziót, hogy valóban nagyon sok mindenre képesek vagyunk. Ezt részben valóban megalapozza az a technológiai fejlődés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, Han ugyanakkor arra figyelmeztet minket, hogy az emberi teljesítőképesség testi, lelki, és intellektuális értelemben sem végtelen

– mondta.

K. Horváth szerint Byung-Chul Han a könyveiben a kapitalizmus 1970-es évek közepétől – végétől jellemző variánsának, a neoliberalizmusnak egy érdekes diagnózisát mutatja be. Kiindulási pontja az, hogy ebben a rendszerben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyénre. Már nem az az alapelv, hogy az állam feladata lenne az egészségügynek, az oktatásnak és a lakhatásnak a szavatolása, hanem a rendszer megpróbálja a versenyszellemen keresztül az egyénre tolni a felelősséget.

Han könyveiben Michel Foucault hetvenes években folytatott kutatásaira épít, ami azt írja le, hogy a modern kapitalista társadalom hogyan befolyásolja, hogyan bírja engedelmességre az egyént. Amíg Foucault-nál a fegyelmezés elsősorban korlátozást jelent, addig Han szerint a kortárs társadalomban ilyen jellegű határok nem nagyon vannak. Ehelyett túlteng a pozitivitás.

A munka világában egyre több elvárás van, és kifinomult módszerekkel próbálnak még több munkára ösztönözni. A hatalom nem azt mondja, hogy “ezt nem engedem meg számodra”, hanem azt, hogy “szerintem te képes vagy arra, hogy ezt megtedd”. A munkaidő és a szabadidő összefolyik, a munkaidő fogalma képlékennyé válik, amit a járvány miatt elterjedő távmunka újabban csak felerősített.

Bizonyos értelemben ezek a dolgok úgy függenek össze – és ez a pszichopolitika -, hogy ezek az intézkedések, ha nem is közvetlen ok-okozati kapcsolatban, de befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat az adott társadalmi környezetben. Az, amiről most már magyar online portálokon is egyre többet olvashatunk, a kiégés, a folyamatos elfoglaltság, vagy az, hogy mennyire teszi ki a munka az életünket, a fiatalabb korosztályokban elsősorban a kiszolgáltatottság érzését eredményezi, és a felelősséget az egyénre hárítja, hogy menjen el terápiára, és vásárolja meg magának a gyógymódot.

Ezek a lelki rendellenességek hosszú távon viszont alááshatják az ember egészségét, és akkor lesz belőlük orvostudományi probléma, amikor szomatikussá válnak.

Elsőre nagyon logikusnak tűnik azt gondolni, hogy az államhatalom minősége semmilyen befolyással nincs az emberi élet minőségére, de Han nagyon meggyőzően írja le, hogy ha nem is követlenül, de van egy látens hatás, ami nem egyéni szinten nyilvánul meg, hanem egy strukturális rosszullétet hoz létre. Szerintem ennek a rosszullétnek a legérdekesebb szerzője most Han

– mondta K. Horváth.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322集单集

Artwork
icon分享
 
Manage episode 282427555 series 2432061
内容由G7提供。所有播客内容(包括剧集、图形和播客描述)均由 G7 或其播客平台合作伙伴直接上传和提供。如果您认为有人在未经您许可的情况下使用您的受版权保护的作品,您可以按照此处概述的流程进行操作https://zh.player.fm/legal
https://g7.hu/uploads/2021/01/k_horvath_sb-szerkesztve.mp3

A mentális betegségek elterjedését, a kiégést, a depressziót, a figyelemzavart Byung-Chul Han a munkahely, a munkaidő, a munka jellegének az elmúlt évtizedekben tapasztalt megváltozására vezeti vissza – mondta K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szerzője a dél-koreai-német Byung-Chul Han, akinek két könyve is megjelent az elmúlt években. A filozófus ezekben arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy mi mozgatja a modern kapitalizmusban az egyént, tehát mi az, ami ebben a rendszerben az embereket a munka elvégzésére ösztönzi. K. Horváth Zsolt Han A kiégés társadalma című könyvéről az Új Egyenlőségre írt recenzióját ide kattintva lehet elolvasni.

A reklámokban és a marketingben is nagyon fontosak azok a mozzanatok, amikor elmondják, hogy a legújabb VW-terepjáró kulcsának megszerzéséhez tulajdonképpen csak ki kell nyújtanod a kezedet. Persze mindenki tudja, hogy ez nem így van, de az ingerek folyamatos bombázása kialakítja azt az illúziót, hogy valóban nagyon sok mindenre képesek vagyunk. Ezt részben valóban megalapozza az a technológiai fejlődés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, Han ugyanakkor arra figyelmeztet minket, hogy az emberi teljesítőképesség testi, lelki, és intellektuális értelemben sem végtelen

– mondta.

K. Horváth szerint Byung-Chul Han a könyveiben a kapitalizmus 1970-es évek közepétől – végétől jellemző variánsának, a neoliberalizmusnak egy érdekes diagnózisát mutatja be. Kiindulási pontja az, hogy ebben a rendszerben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyénre. Már nem az az alapelv, hogy az állam feladata lenne az egészségügynek, az oktatásnak és a lakhatásnak a szavatolása, hanem a rendszer megpróbálja a versenyszellemen keresztül az egyénre tolni a felelősséget.

Han könyveiben Michel Foucault hetvenes években folytatott kutatásaira épít, ami azt írja le, hogy a modern kapitalista társadalom hogyan befolyásolja, hogyan bírja engedelmességre az egyént. Amíg Foucault-nál a fegyelmezés elsősorban korlátozást jelent, addig Han szerint a kortárs társadalomban ilyen jellegű határok nem nagyon vannak. Ehelyett túlteng a pozitivitás.

A munka világában egyre több elvárás van, és kifinomult módszerekkel próbálnak még több munkára ösztönözni. A hatalom nem azt mondja, hogy “ezt nem engedem meg számodra”, hanem azt, hogy “szerintem te képes vagy arra, hogy ezt megtedd”. A munkaidő és a szabadidő összefolyik, a munkaidő fogalma képlékennyé válik, amit a járvány miatt elterjedő távmunka újabban csak felerősített.

Bizonyos értelemben ezek a dolgok úgy függenek össze – és ez a pszichopolitika -, hogy ezek az intézkedések, ha nem is közvetlen ok-okozati kapcsolatban, de befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat az adott társadalmi környezetben. Az, amiről most már magyar online portálokon is egyre többet olvashatunk, a kiégés, a folyamatos elfoglaltság, vagy az, hogy mennyire teszi ki a munka az életünket, a fiatalabb korosztályokban elsősorban a kiszolgáltatottság érzését eredményezi, és a felelősséget az egyénre hárítja, hogy menjen el terápiára, és vásárolja meg magának a gyógymódot.

Ezek a lelki rendellenességek hosszú távon viszont alááshatják az ember egészségét, és akkor lesz belőlük orvostudományi probléma, amikor szomatikussá válnak.

Elsőre nagyon logikusnak tűnik azt gondolni, hogy az államhatalom minősége semmilyen befolyással nincs az emberi élet minőségére, de Han nagyon meggyőzően írja le, hogy ha nem is követlenül, de van egy látens hatás, ami nem egyéni szinten nyilvánul meg, hanem egy strukturális rosszullétet hoz létre. Szerintem ennek a rosszullétnek a legérdekesebb szerzője most Han

– mondta K. Horváth.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322集单集

すべてのエピソード

×
 
Loading …

欢迎使用Player FM

Player FM正在网上搜索高质量的播客,以便您现在享受。它是最好的播客应用程序,适用于安卓、iPhone和网络。注册以跨设备同步订阅。

 

快速参考指南