Nem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttak

G7 Beszélgetések

Arra a kérdésre, hogy a Horthy-rendszer miért nyúlt hozzá az oktatáshoz a klebelsbergi reformokkal, és utána a kommunisták miért tettek ennyi energiát az oktatásba, szerintem az a válasz, hogy ők látni véltek egy plusz legitimációt abból, ha ez működik. A Horthy-rendszer így próbálta elérni, hogy a nagyon szegényeket is integrálják valamennyire a társadalomba. A kommunista rendszer egy kicsit ideologikusabb alapon, – de ugyanígy hatalmi megfontolásból – a mobilitásban látott egy plusz legitimációs tényezőt.

MEGHALLGATOM:

https://g7.hu/uploads/2022/11/11_19_orban_krisztian_28_ora.mp3

Emiatt ebben a nagy dilemmában, hogy most hozzányúljak, ne nyúljak, értelmesnek tűnt hozzányúlni. És én azt gondolom, hogy a jelenlegi rezsim nem gondolja azt, hogy ebből ki tud venni olyan plusz legitimációt, mint amit a kommunisták és Horthyék ki tudtak venni – mondta Orbán Krisztián.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A G7 oktatási témájú podcast-sorozata, a 28. óra új évadának második adásának vendége Orbán Krisztián közgazdász volt, akivel többek között a mindenkori és jelenlegi magyar politikai elitek és az oktatási reform viszonyáról, a reform társadalmi és politikai feltételeiről, illetve arról beszélgettünk, hogy mi az összefüggés a magyar gazdaságpolitika és az oktatáspolitika között.

A magyar politika elmúlt 100 évét nézve Orbán Krisztián szerint az látszik, hogy a mindenkori elitek számára az oktatás nagyon komoly dilemmát jelent. Az oktatási rendszer ugyanis mindenhol ott van, a problémáit, tüneteit mindenhol, minden faluban érzékelni lehet. A másik dolog, hogy ez egy komplex rendszer, amivel kapcsolatban egy sor elvárásunk van, amelyek sokszor egymással is konfliktusban állnak. Ha ebbe a rendszerbe a politika belenyúl, akkor olyan potenciális kudarcot kockáztat, ami mindenhol látható lesz.

És ebbe egy kormány könnyen bele is bukhat. A politikai elitek részéről a másik fontos szempont, hogy a reformmal csak nagyon hosszú távon lehet értelmes hatást elérni, a politika időhorizontja pedig szükségszerűen rövidtávú

– mondta, hozzátéve, hogy a sikeres oktatási reformokat végrehajtó országainak olyan elitjei voltak, akik nem csak abban voltak sikeresek, hogy az oktatás hosszútávú szemléletét biztosítani tudták, hanem abban is, hogy végrehajtó hatalomra egyre nagyobb kontrollt tudtak tenni, hogy az általánosan kívánatosnak tartott hosszú távú berendezkedés megvalósuljon.

Orbán Krisztián és Holtzer Péter

Orbán Krisztián szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mindenfajta retorikával szemben alapvetően a nagy külföldi vállalkozások kiszolgálására épül. Ezt jól példázza a külföldi cégek új beruházásainak kommunikációja, ahol a bejelentések jelentős része arról szól, hogy hány munkahely jön létre. Bár ezek a pozíciók átlagosan jobban fizetnek, mint a hasonló állások a magyar cégeknél, ezeknek a vállalatoknak külföldről megmondják, hogy mit termeljenek, milyen célszámokat kell hozniuk, és a magyar munkavállaló számára a legmagasabb elérhető pozíció a középvezetői szint.

„Abból a szempontból, hogy rövid távon mennyi pénzt keres a szavazó, ez egy racionális politikai stratégia. De az egész tragédiája, hogy mindez fokozatosan tönkreteszi azt a hazai vállalkozót, akinek a cége még nem olyan erős, hogy ilyen fizetéseket tudjon adni” – mondta. Egy ilyen gazdasági rendszerben, ha a választók vágyai nem mennek túl azon, ami Magyarországon ezekkel a külföldi vállalkozásokkal megvalósítható, logikus, hogy az oktatási rendszer a szakmunkásképzésre fókuszál. És mivel sok szakmérnökre van szükség, a rendszerhez jól illeszkedne egy a mostaninál lényegesen sikeresebb és jobban ellátott természettudományos oktatás is.

A külföldi cégek által dominált gazdaságszerkezeten társadalmi szintű ambícióval lehet túllépni, ami a régión belül Orbán Krisztián szerint Lengyelországban és Csehországban megvan, Szlovákiában és Magyarországon viszont nem látszik.

Álmodozhatunk arról, hogy Magyarországon csodálatos kutatás-fejlesztő, biotechnológiával foglalkozó gyógyszercégek lesznek, csak éppen semmilyen adottságunk nincs meg ehhez. És legfőképpen az emberek ambíciója hiányzik hozzá, ezért aztán nem lesz ilyen. Hogyha ezt elfogadjuk, és helyette más típusú célokat fogalmazunk meg, akkor én azt gondolom, hogy az oktatástól se várjunk csodákat

– mondta erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [e-mail] címre.

(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).

A 28. óra előző részei:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk100-140 éves lemaradásban van a magyar iskolarendszerGloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora szerint legutoljára a 19. században tudtuk, hogy mi a magyar oktatás célja. Ahhoz, hogy a rendszeren javítani tudjunk, először ezt a célt kellene most is kitalálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan világra kell felkészíteni a gyerekeket, amit még nem is ismerünkHogyan segíthetik hozzá civilek a tanítóképzősöket ahhoz, hogy innovatív módszereket ismerjenek meg? A 28. óra évadzáró adásában erről is beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban frontális oktatással veszik el a gyerekek kedvét a természettudományoktólHogyan találkoznak az óvodában és az iskolában a természettudományokkal a gyerekek? A 28. óra adásában egy óvodapedagógussal és egy tanítóval beszélgettünk erről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelületes információk alapján választanak pályát a fiatalok, és ez nem kedvez a tanári szakmánakMit lehet tenni azért, hogy a tanári pályát válasszák a fiatalok, és kik azok, akik akár több évtized munka után váltanak a tanári pályára? Ezekről is szó volt a 28. óra hatodik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAdrenalininjekció a tanároknak, ha egy vállalatnál látják, mire készítik fel a diákjaikatEgyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évbenMit tehet egy iskola és egy gimnázium igazgatója, hogy ne kallódjanak el a tehetségek? A veszprémi Kossuth és a Lovassy igazgatójával többek között ezt is körbejártuk a 28. óra új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési iskolák problémái nem érdeklik a társadalmat, párthovatartozástól függetlenülA kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

The post Nem lát olyan potenciált a kormány az oktatási reformban, mint amit Horthy vagy a kommunisták láttak first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.